FrissítésSúgó

Szu	2006.09.02. 08:37 -

[117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]

Emm	Előzmény | 2006.09.25. 15:10 - #37

Baráti üzenet Szívből jött baráti üzenet Félreállít minden rosszkedvet Elfújja sötét felleged. Bíztató szavak hulláma Gondjaid lelkedről lemossa A remény újra átjárja. A világ új színeket kap Mosolyt csal arcodra a nap Érzed másnak is számítasz. Megértés melege átölel Finoman fogva tart, felemel A barátság szent érzésével.

Emm	Előzmény | 2006.09.25. 15:04 - #36

Az én vonatom Az én vonatom, ha indulni készül Csak fújja a sípot, fújja vitézül Rándul a szerelvény, a vas csikorog Mozdul, amerre a kereke forog. Az én vonatom, ha messze zakatol A távolban egy sínpár várja valahol Gyűri, hasítja, szeli az utat Remeg a talaj, amerre kutat. Az én vonatom mindig pontos Nem késik, nem rossz, nem bolondos Mindig értem jön, ha azt kérem S mikor szaladok, mindig elérem. Az én vonatom soha nem kér enni Nem kérdi, mért kell folyton menni Nincsen panasza, nincsen vágya Az én vonatomat az Isten áldja....

Emm	Előzmény | 2006.09.25. 15:02 - #35

Indián nyár   Ma szépen süt a Nap odakinn, ezerszínű lombot simogat sugara, hálója közepén napozik egy pók, fonalán megcsillan a reggel harmata. Ma felhőtlen a kék ég odafenn, selymén csak néhány felhőcsipke úszik, kristályként ragyogó végtelenjén költözni készülő fecske cikázik. Ma lágyan lengedez könnyű szellő, édes gyümölcsillatokat kerget, kis bogárka zizeg egy levélen, szárítva szárnyán harmatcseppet. Ma kiültem kicsit a teraszra, sok gondolat bennem össze-vissza járt, lelkem fájó sebét bekötözte és szelíden átölelt az indián nyár.

Emm	Előzmény | 2006.09.25. 14:56 - #34

Mindörökké mosoly Örömtelen napokon gyakran kapom magam mosolyon, ösztönösen húzódik, önként, lazán fülemig a szám, akkor is, ha bús vagyok, s közérzetem szalonképtelen. Nem azért, mert a mosoly olcsóbb recept, mint a gyógyszerek, nem azért, mert a mosoly olyan bájos, mosolyragályos, csak azért, mert a mosoly kisördöge bennem él örökre!

Emm	Előzmény | 2006.09.25. 12:24 - #33

Csak egy perc Félhomályban, egyes-egyedül a szobában mellettem, mint halk szellem, pohár csendül, a szőnyeg felém int, s mint bóbiskoló bokréta kebleden szendereg az álom egy spirálfüzeten. Nem koccannak a fésű fogak, nem vacognak a ráncos rojtok a függönyön, szellők nem mozgatnak feszült szálakat, s nem serceg a szú a nehéz könyvekben, s a pille betűkön lassan sündörög egy titkos mélabú. Halkan jegyzem e szavakat sorban ezen a jegyzeten, mert mellettem lehunyt szemmel egy távoli földön titkon nevetgél egy titkos kedvessel az én kincsem, az én titkom, kit csak képzeltem magamban titkon. De jó volt tudni, ha csak egy percig is jó volt érezni, nem vagyok egyedül, mert velem van minden mi köröttem: a kajla füles bögre, a fáradt porszem, a színes gyertyák, melyek táncolnak egy görbe éjen át, s végül fáradtan dőlnek hátra, ha meglepi őket az első napsugár.

Emm	Előzmény | 2006.09.25. 11:30 - #32

Magányos éjjelen csavargó csillagok kóborló mondatok magányos éjjelen ezüstös Hold ragyog botorkál most a szél új titkokról mesél magányos éjjelen ábrándos csend zenél susogó levelek bujkáló gyökerek magányos éjjelen könny csillan köveken csobbanó víz mélyén bánatos part mentén magányos éjjelen árvává öleltél lépés hull nesztelen sóhaj száll esztelen magányos éjjelen vágyárkok testemen megérint az idő a leghűbb szerető magányos éjjelen ő lesz a vezető lebegni volna jó mint vízen kis hajó magányos éjjelen part sosem látható

Emm	Előzmény | 2006.09.25. 08:45 - #31

„Ha a bánat könnycseppje ért hozzád Ne félj ám, csak nézz az égre fel Ott láss Kedves szivárványcsodát S szívj magadba egy mély lélegzetet! Virágléptű táncod nyomában Kivirít a rét, hív a madárdal...”

Emm	Előzmény | 2006.09.25. 08:43 - #30

"Megtanultam, hogy mindenki a hegy csúcsán szeretne élni, nem is sejtvén, hogy a valódi boldogság éppen abban rejlik, ahogyan oda feljutunk."

Emm	Előzmény | 2006.09.25. 08:41 - #29

"Keresd az életben mindig a szépet! Ragadd meg azt is, amit más észre sem vesz! S ha cudar is sokszor az élet, Mindig találni benne kedveset, szépet!"

Emm	Előzmény | 2006.09.25. 08:34 - #28

"Mindenkinek lehet egy olyan rózsája, ami egy egész rózsakerttel felér, De nem mindenkinek lehet rózsakertje, mely talán egy rózsát sem ér!"

Emm	Előzmény | 2006.09.23. 12:47 - #27

Emm	Előzmény | 2006.09.23. 11:13 - #26

Emm	Előzmény | 2006.09.23. 11:01 - #25

ÚJ CSILLAG! Új csillag vagyok A KÖLTŐK egén, Ők, lehet, Nagyok, De én is Új fejlemény! Most már hinnem kell! Annyiszor mondták el Jók a Verseim, Így boldog terveim Hallja hát Mindenki! Ezt írtam itten ki Önnön magamból, Földi Sorsomból!

Emm	Előzmény | 2006.09.23. 10:21 - #24

Megmondom a titkát édesem a dalnak: Önmagát hallgatja aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van, És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép lelkében az ének, Az hallja a másik énekét is szépnek.

Emm	Előzmény | 2006.09.23. 09:43 - #23

Emm	Előzmény | 2006.09.23. 09:37 - #22

Schopenhauer: Tanács Hogy ne legyen nagyon boldogtalan az ember, a legbiztosabb szer, ha nem kí- vánja, bogy nagyon boldog legyen.

Emm	Előzmény | 2006.09.23. 09:14 - #21

Bár szállnak az évek - szűkebb lesz a határ,  de még felcsillanhat egy-egy reménysugár,  s talán jön valaki - szeretetre érett -  megértő Igéret.

n.a.	Előzmény | 2006.09.16. 10:25 - #20

*Ha megfoghatnék egy szivárványt, megtenném. Csak Neked, hogy a szépségét megoszthassam Veled. Azokon a napokon, mikor egyedül érzed magad, építenék egy hegyet, ami csak a Tiéd lenne. Egy hely a kikapcsolódásra, egy hely egyedül lenni. Ha a gondjaidat kezembe tarthatnám, a tengerbe dobnám őket. De ezeket nem vagyok képes megtenni! Nem tudok hegyet építeni vagy megfogni egy szivárványt! De engedd hogy az legyek ami legjobban tudok: Gyermeked, aki örökké szeret *

n.a.	Előzmény | 2006.09.13. 16:01 - #19

Rolando Certa: Kisfecske Olyan vagy, mint tavaszt hozó fecske, rószaszál, mely illatozik egyre, csobbanó víz, mely csitítja szomjam, nyári ózon, mely tüdőmbe lobban. Szemeid macskásan, zölden égnek, még sosem sebzett a nevetésed, ha szólsz hozzám, gondom elfelejtem, szavadból méz kesernyéje cseppen. Máskor meg vihar vagy, tiszta arcát fellegekkel elfedő szabadság, kerekedtél - s elvonultál menten, vígasztalanságban hagyva engem. Ám éntőlem sose menekülsz meg, keblem börtönébe visszaűzlek, bárhol is leszel, én megtalállak, mint halandó napot örök árnyak. Mert a földön - hidd el, kicsi fecske - nincs más, aki téged így szeretne. (ford.: Baranyi Ferenc)

n.a.	Előzmény | 2006.09.13. 15:58 - #18

Kosztolányi Dezső Megszoktalak, akár a levegőt, bármerre nézek, mindenütt te vagy, szekrényem alján, a fiókjaimban, az agyvelőmben, és nem veszlek észre. De múltkor este, amikor bejöttél szobámba, s mondtál valamit nekem, sok év után egyszerre ráocsudtam, hogy itt vagy, és szavadra sem figyelve ámulva néztelek. Szemem lehunytam. Ezt hajtogattam csöndesen magamban: "Megszoktam őt, akár a levegőt, Ő adja nékem a lélegzetet."

[117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]